Az előzőekben felsorolt témakörök (fogyasztás, táplálkozás, táplálék-kiegészítők) dolgoknak összetett hatása van a szervezetre. Van, aki ész nélkül csinál dolgokat, mint például a fogyasztás, melynek súlyos következményei lehetnek. Nem mindegy, hogy hány kilót, milyen módon, mennyi idő alatt kell lefogyni és az sem, hogy egyáltalán van e miből. Szerencsés dolog az, ha csak pár kilogramm felesleg van a versenyzőn, mert azt 1-2 pluszedzéssel, vagy 1-2 vacsora kihagyásával el lehet érni. Ha profizmusról beszélünk ezt a pár kilogrammot is le lehet adni ésszerű módon. Ilyen módszer az, amikor az energia mérleg figyelembevételével úgy alakítjuk a versenyző napját, hogy a bevitt energia mennyisége kevesebb legyen, mint az energia felhasználás. Az előzőekben már említettük, hogy ez napi 400 kcal-val kevesebb energia bevitelt jelent. Ez kb. heti 1 kg-os fogyás, amit ha ésszerűen csinálunk, szervezetünk meg se érzi. Ha nem így cselekszünk, és túlzásokba esünk, súlyos következményei lehetnek. Például a túlzott folyadékvesztés következtében savasodás, izomgörcsök léphetnek fel, ettől izmaink nem úgy működnek, mint ahogy szeretnénk, és ez sérülésveszéllyel jár. Egyik legjobb jelzése erre a szervezetnek az izomgörcsök mellett az acetonos lehelet.
Másik eset, ha hirtelen elkezdünk koplalni, igaz, hogy ez látványos súlyveszteséggel jár, de szervezetünk nem kap annyi energiát, amennyire szüksége lenne. Ezért szervezetünk elkezdi kimeríteni a raktárakat és, ha legközelebb kap abból, amit kimerített, vagy amiből hiányt szenved, akkor automatikusan elraktározza, és a következő fogyasztásnál nem engedi, vagy csak nagyon nehezen illetve akár kétszer akkora munkával. Ennél a fajta fogyasztásnál előfordulhat zsibbadás, szédülés, eszméletvesztés. Már csak a fent említett példa miatt sem ajánlott, hogy bárki fogyókúrába kezdjen, főleg egy túlzásokba könnyen eső sportoló orvosi felügyelet nélkül. Másik dolog, ami miatt még szükség van orvosra, hogy ezek az emberek hajlamosak a cél érdekében különböző gyógyszereket beszedni. Arról nem is beszélve, hogy némelyik nincs is engedélyezve és csak az orvos tudhatja, hogy melyik gyógyszernek milyen hatása van, esetleg mellékhatása, s hogy melyek egészítik ki egymást, vagy rontják egymás hatását. Évtizedek óta ismert az amfetamin- és származékainak étvágycsökkentő hatása, ami igaz, de súlyos árat kell fizetni érte. Az ilyen hatóanyag szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai komoly rendellenességet okozhatnak, amelynek csak elhanyagolható tünetei az izzadás, fejfájás, ingerlékenység, álmatlanság, szexuális zavarok és emésztési gondok. Ráadásul az ilyen hatóanyaghoz könnyű rászokni, viszont az étvágycsökkentő hatás eléréséhez mind nagyobb adagokra van szükség.
A fent említett néhány dolog is nagyon jól mutatja, hogy mennyire van szükség az orvosi kontrollra.